Bölcsis beszoktatás – ahogy a gyakorlatban működik

Bölcsis beszoktatás – ahogy a gyakorlatban működik

Hogyan tudjuk szülőként a gyermekünket segíteni a beszokásban, és nem mellékesen a kisgyermeknevelőt a gyermek érdekében történő közös munkában? 

Hogyan működik a magyar bölcsődei nevelési rendszer és mi történik az első hetekben? Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.


Olvasási idő: 4 perc


* * *


Kezdjük az elején: tulajdonképpen mi az a „beszoktatás” és hogyan zajlik a bölcsődében?


A szülővel történő fokozatos beszoktatás a bölcsődei nevelés sajátja. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe.

A magyar rendszerben ezt hivatott nagymértékben segíteni az a bizonyos „saját gondozónő rendszer”, mely kifejezés annyit tesz, hogy a csoporton belül egy gyermek, egyik vagy másik kisgyermeknevelőhöz tartozik.

 

A kisgyermeknevelő és a gyermek közötti személyes kötődés a legfontosabb


Minden „saját” gyermeket az ő kisgyermeknevelője szoktat be a kezdetektől, látja el a gondozási teendőit, tartja a kapcsolatot a szülőkkel, vezeti a gyermek fejlődési naplóját, nyugtatja meg, ha a kicsi épp anyát akarja, és így tovább. A gondozónő így érzelmi kapcsolatot alakít ki a kisgyermekkel, személyes kötődést, mely ebben az életkorban nagyon meghatározó, és mely megkönnyíti a szülőtől való leválást, és a személyi állandóság által a biztonságos légkör megteremtődését.

Ez a rendszer a bölcsődei nevelés egyik legfontosabb alapelve.


Ha részletesebben érdekelnek ezek a bizonyos alapelvek, melyek mentén a bölcsődei nevelés folyik, akkor ide kattintva elérhető a Bölcsődei Nevelés Országos Alapprogramja (BNOAP), a te délutáni olvasmányod. 🙂 



Rendben, értem: de hogy néz ki ez a gyakorlatban?


Ha már tudjátok, hogy hova fogtok járni bölcsibe, és megbeszéltétek a vezetővel, illetve a kisgyermeknevelővel a beszoktatás első napját, akkor veszi kezdetét az igazi móka. 🙂

Ahány gyerek, annyi beszoktatás: a fokozatosság mellett ügyeljünk az egyéni igényeikre

Az egész beszoktatás legfontosabb része (melyet már említettem, de nem lehet eléggé hangsúlyozni) a fokozatosság, a folyamatosság!


  • Az első pár nap pár órát vagytok a bölcsiben, lehetőleg játékidőben, együtt játszotok a csoportszobában. Remek lehetőség, hogy a gyermeked megismerje az új helyet, „barátkozzon” a gyerekekkel, miközben biztonságban érzi magát, mert Anya vagy Apa ott van.
  • A következő nap már ott maradtok kicsit hosszabb időre, esetleg együtt reggeliztek a többiekkel, kimentek az udvarra (együtt öltöztök a többi gyerekkel), stb.
  • A hét végére szoktunk odáig eljutni, hogy már a csoporttal is ebédel a kicsi, nyilván a gyermek egyéni igényeihez, temperamentumához mérten Anyával vagy nélküle. Ekkor még jó, ha Anya, ha ki is megy rövid időkre a csoportból, az épületen belül marad. Ez alatt az egy hét alatt a kisgyermeknevelő szépen lassan, egyesével átveszi a gondozási műveleteket (etetés, pelusozás, orrfújás, cipőfeladás, stb-stb.) tőled.
  • A második héttől kezdődhet a leválás azon szakasza, mikor a szülő ténylegesen ott hagyja a gyermeket a bölcsődében. Ez az első napon fél/háromnegyed óra, második nap a játékidő, harmadiknap egy tevékenységgel egybekötött (reggeli, tízórai, udvar) időtartam.
  • A hét végére az egész délelőttöt felölelheti, ebéddel együtt. Mikor a gyermek már megszokta a környezetet, a pedagógust, akkor lehet megpróbálkozni az ottalvással.

Természetesen egy általános időintervallumot írtam le, nagyon eltérő, hogy az egyes gyerekek hogyan viselik, élik meg a beszoktatást. Ezért fontos, hogy hallgassuk meg a kisgyermeknevelőt, fogadjuk meg a tanácsait, segítsük a munkáját, hogy a gyermek egyéni igényeinek megfelelően tudja végig vinni a folyamatot.


Ha érdekel mire érdemes különösen odafigyelni a bölcsődei beszoktatás előtt/alatt/után, olvasd el másik cikkünket, ahol 12 pontban szedtük össze a legfontosabbakat! 🙂 


Galbács Anna

Kisgyermeknevelő, óvodapedagógus

 

Kapcsolódó források:

  • Nyitrai Ágnes (2015): Kisgyermekek nevelése a családban és a bölcsődében, Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar. | Link 
  • Gyöngy Kinga (2014): A bölcsődei művészeti nevelés előzményei és jelen gyakorlata, ELTE Eötvös Kiadó. | Link
  • Bruno Bettelheim (2000): Az elég jó szülő – könyv a gyermeknevelésről, Cartaphilus Kiadó. | Link
  • Varga László (2011): A legokosabb befektetés a jövőbe: a gyermeknevelés, Magiszter folyóirat. | Link
  • Bölcsődei Nevelés Országos Alapprogramja (BNOAP) | Link

Érdekelnek a babás, kisgyermekes programok és aktualitások?
Iratkozz fel hírlevelünkre!
https://under5.hu/feliratkozas 

Cimkék

Szólj hozzá

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Bejelentkezés under5

Regisztrációt követően e-mailben értesítünk a teendőkről.

Jelszavam visszaállítása