„I don’t have papucs” – egy nemzetközi óvoda belülről

„I don’t have papucs” – egy nemzetközi óvoda belülről

Egyre többen tartják fontosnak, hogy minél korábban elkezdődjön a gyerekek idegen nyelvi nevelése. Sok olyan család is van, ahol természetes, hogy több nyelv van terítéken, hiszen a szülőknek sem ugyanaz az anyanyelvük. A nemzetközi óvodákban nem kérdés, hogy az egyik legnagyobb hangsúly a korai idegen nyelvi nevelésen van.

Hogy milyen lehet belülről egy ilyen közösség? Erről kérdeztük Mihály Reginát, a SEK Budapest International School óvónőjét, aki egy éve dolgozik a nemzetközi óvoda pedagógusaként. Regina az ELTE Pedagógia és Pszichológia karon Neveléstudomány mesterszakon végzett és tapasztalatairól, élményeiről beszélt nekünk.


Olvasási idő: 8 perc

* * *

Milyen belülről egy nemzetközi óvoda? Hogyan épül fel?

Egy éve dolgozom a SEK-ben. Sok mindenben eltér egy állami óvodától, kicsit kötöttebbnek látom. Én 4-5 évesekkel foglalkozom, nekik már iskola előkészítő jelleggel folyik a tanítás, az angol modellhez hasonlóan. Kisebbeknél is vannak spanyol és angol nyelvű foglalkozások, játékosabb formában. Mondókákkal, versekkel, énekekkel vetik bele magukat az idegen nyelvek világába.

Játékos formában sajátítják el a gyerekek az idegen nyelvet

Kik járnak ide?

Vegyes. Sok olyan gyermek jár ide, akinek mindkét szülője magyar. Vannak vegyes házasságokból született gyerekek és külföldről érkezett szülők gyerekei is. 

Nagyon változó, hogy ki, milyen háttérrel és angol tudással bír.

Például van egy szerb-magyar házasságból született diákunk. Mivel otthon a szülők egymással angolul beszélnek, így a fiú perfekt beszéli az angolt. Felmerül, hogy a három vagy több nyelv “keveredése” összezavarja – e a gyereket. Én nem gondolom, hogy ez probléma lenne, ha a szülők következetesen használják a nyelveket.

A csoportban négy gyermek is van, aki négy nyelvvel ismerkedik már ilyen korán.Ilyen például a koreai kislány. Neki a koreai, a spanyol, az angol és a magyar nyelv is része az életének. Ez nem semmi szerintem, de nem látom rajta, hogy össze lenne zavarodva. Neki még nem állt össze a több különféle nyelv használata, de úgy tűnik, hogy el tudja őket különíteni.


Miért ide íratják a szülők a gyermeküket?

Sokszor az a fő szempont, hogy a pedagógusok valóban tudnak a diákokkal foglalkozni. Olyan iskolába szeretnék íratni a gyereküket, ahol biztosan vannak olyan pedagógusok, akik értenek az idegen nyelvi neveléshez.

A magyar házasságok esetében sokan olyan szülők, akik szintén nagyon jól beszélnek angolul és külföldön is dolgoztak, így látják a nyelv jelentőségét, fontosságát. Tudjuk, hogy a mai világban nagyon fontos, hogy legalább egy idegen nyelvet beszéljen a gyerek. Meglátásom szerint ebben az óvodában az angol nyelv játssza a központi szerepet, a spanyol pedig egy extra. Ez még játékosabban van kezelve, csak élményhez kötötten van jelen és csak két óra van belőle egy héten. A spanyol egy picit lazább, ami nem is baj, mert nem lehetne mind a kettőt egy szinten fejleszteni. Az angolt nem csak az angol anyanyelvi pedagógus, hanem mi is használjuk velük. Vannak foglalkozások, amik angolul zajlanak.

Sok gyerek volt idén, akik nulláról indultak és meglepően jól felszedtek magukra sok angol szót, kifejezést.

Látszik az is, hogy a gyerekek idegen nyelvi fejlődése függ attól is, hogy mennyire nyitott, milyen az alapvető kommunikációs készsége, mennyire vállalkozó szellemű és meri használni a nyelvet. Tényleg van, aki érzékenyebb a nyelvekre és jobban megragad neki.

Fontos, hogy a gyerekek merjék használni a nyelvet


Kik a pedagógusok? Hogyan biztosítja az iskola a többnyelvű nevelést?

Mindkét idegen nyelvet anyanyelvi tanárok közvetítik. Azért a „közvetítik”  szót használom és nem a „tanítják” kifejezést, mert ebben a korban inkább bemutatjuk, megismertetjük velük a nyelvet. Ennek során rengeteget tanulnak indirekt módon és elsajátítanak egyfajta nyitott gondolkodásmódot, amivel hosszú távon is könnyebb lesz az új nyelvek befogadása.

Az anyanyelvi pedagógusok ott vannak a gyerekek mindennapjaiban.


Valljuk be, hogy sokkal hitelesebben, jobb kiejtéssel adják át a nyelvet. A gyerekek kénytelenek használni az angolt és a spanyolt, ha az idegen nyelvi pedagógushoz szeretnének szólni. Ám ez sosem kényszer, hiszen hozzánk, a magyar óvónénikhez is jöhetnek.

Sokszor van, hogy tőlük akarnak kérdezni valamit, játszani velük. Ilyenkor hozzám jönnek, hogy segítsek fordítani. Ekkor bátorítani szoktam őket, hogy nyugodtan fejezzék ki nekik, amit szeretnének.


Hogyan fér meg egymás mellett több kultúra, többféle szokásrendszer?

Érdekes, hogy éppen mit emelünk ki. Az angol Hálaadás ünnepe összehozható például a magyarban a Mindenszentekkel. Igyekszünk több oldalról megközelíteni a dolgot. Jól át lehet vezetni ezeket. A magyar kultúrában tartjuk a nemzeti ünnepeket, bár nem annyira domináns például egy március 15-i ünnepség, mint egy államiban. Beszélünk róla, énekelünk hozzá kapcsolódó dalokat. Spanyolból leginkább annyit adunk át, amit a spanyol anyanyelvű tanár közvetít, fontosnak tart.

Nagyon szépen megvannak egymás mellett a külőnféle eredetű szokások. A hagyományokat, ünnepeket megjelenítjük mind a három kultúra szerint.


De járnak hozzánk sajátos kultúrájú gyerekek, például kínaiak is. Így kapcsolódtunk a kínai újévhez. Több ünnep is van, amik nagyon szépek és jellegzetesek, kapcsolódnak egy – egy gyerek kultúrájához. Ezeket mi is igyekszünk beépíteni az iskola életébe.


Fontos, hogy minden gyerek be tudja mutatni a saját kultúráját. Ez az egyik legszebb dolog, amiért jó ehhez a közösséghez tartozni. Idén tartottunk is egy olyan hetet, amely során minden gyerek bemutatta a saját kultúráját. Volt ott zene, gasztronómia, táncok, nevezetességek. Személy szerint én nagyon élveztem, de a gyerekek is. Többet megtudtunk a másikról és ez nagyszerű érzés!


Milyen a szülő és pedagógus közötti kommunikáció?

Vannak tutorok, akiknek az a dolguk, hogy tájékoztassák a szülőket. Csak egyéni szülőik vannak, csoportosak nincsenek. A közös nyelv az angol, de előfordult már, hogy tolmáccsal oldották meg a kommunikációt. Annak ellenére, hogy nincsenek csoportos szülőik, összetartó közösségről van szó. Ez köszönhető annak is, hogy kis létszámú óvodai csoportok vannak.


Milyen a gyerekek közötti kapcsolat? Megfigyelhető-e, hogy a gyerekek a nyelvek mentén elkülönülnek, csoportokat alkotnak?

Persze itt is vannak kisebb csoportosulások, baráti társaságok, amik ezek mentén alakultak. Például a koreai kislány, szerb – magyar kisfiú, zsidó kislány és az indiai kislány elég sokat játszanak együtt. Nem annyira meghatározó, de azért náluk megfigyelhető, hogy keresik az olyan társaságot, akik valószínűleg jól tudnak angolul. Ám nincs erős klikkesedés, mindenki játszik mindenkivel.


Van-e valami vicces sztorid azzal kapcsolatban, ahogyan a gyerekek kifejezték magukat?

Vicces, amikor keverik a nyelveket. Például az “ I don’t have papucs”  a szerb – magyar kisfiú szájából hangzott el. Sokszor örömteli pillanatokat hoznak az életembe, ahogy kifejezik magukat. Másik alkalommal, ugyanaz a kisfiú a kishúgáról így panaszkodott:  “ My sister made a big hiszti” . Nem is tudom, hogy az angol nyelvben létezik-e jobb kifejezés arra, ha valaki hisztizik. Örömteli pillanatokat hoz az életembe, ahogy kreatívan keverik a nyelveket és mindenre a számukra legmegfelelőbb kifejezést választják.

Köszönjük az interjút!

Cimkék

Szólj hozzá

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Sign In under5

Account details will be confirmed via email.

Reset Your Password